A választást két adat dönti el: a legnagyobb szelvényméret és a leghosszabb szál. A típusszám első fele a befogható átmérőt jelöli (TK-90, TK-120, TK-160, TK-240 = Φ90, Φ120, Φ160, Φ240 mm), a második fele a csőhosszt (6 = 6,5 m, 9 = 9,2 m, 12 = 12,5 m). A csőtömeg-határ ezzel együtt nő: 50, 80, 140 és 300 kg. Mind a nyolc változat 1,5, 2, 3 vagy 6 kW forrással rendelhető, tehát a teljesítmény szabadon illeszthető a mérethez. Ha a gyártás szabványos 6 méteres alapanyagra épül, a -6 elegendő; a -9 és a -12 a befogás előtti darabolást előzi meg.

A hagyaték a modelltől függ: a TK-90 és a TK-120 változaton 0–50 mm elrendezés-optimalizált kiosztásnál, a TK-160-on 50 mm, a TK-240-en 60 mm egyenes vágásnál. A TK-90 és a TK-120 szervóhajtású elülső tokmánya legfeljebb 700 mm-es löketen tolja előre a szálat, és a rövid véget is levágja. A DR elülső kinyúlással a hagyaték 45 mm-ig rövidíthető, a fogás biztonságának megtartása mellett. Ha a nulla hagyaték kemény követelmény, arra a háromtokmányos TP sorozat való, amely középső támasztótokmánnyal kétirányban vág.

A ferdevágás a TK sorozaton opcióként érhető el, rendszer- és vágófejcserével, tehát nem tartozik az alapfelszereltséghez. Ha a fazetta rendszeres igény a gyártásban, a háromtokmányos TP sorozaton ±45°-os fazetta gyárilag beépítve érkezik, X, Y és V típusban, programból hívva, fejcsere nélkül. A TK ott a gazdaságosabb választás, ahol a feladat döntően egyenes vágás nagy darabszámban, Φ240 mm alatti szelvényen. Alkalmi fazetta-igényhez a TK opciója is megoldás, de a váltás minden alkalommal átszerelést jelent.

A TK sorozat BOCHU 3000 vezérlőrendszerrel és BLT4 csővágó fejjel érkezik, 18,4 hüvelykes kezelői kijelzővel. A hajtásoldalon VEICHI buszos szervómotorok dolgoznak, az elektromos szekrény exportkivitelben Siemens komponensekre épül. A vezérléshez hálózatos nesting szoftver tartozik, amely a rendelkezésre álló csőhosszra optimalizálja a darabkiosztást, és lézervágási technológiai adatbázis is a rendszer része. A gép síkgörgős, önközpontosító alátámasztással fogadja a szálat, a vezérlés ütközésvédelme pedig megakadályozza a vágófej és a tokmány érintkezését.

A vízszintes félautomata adagolás minden TK változaton gyári alapfelszereltség: a TK-90 és a TK-120 három egységgel és 600 kg teherbírással, a nagyobb modellek 1 500 kg-tól 2 000 kg-ig terjedő teherbírással érkeznek. Az adagoló kör, négyzet, téglalap és ovál szelvényt, valamint szögacélt is kezel, 3, 6, 9 vagy 12 méteres szálhosszban, ±200 mm tűréssel. Szalagos automata adagolás opcióként rendelhető, Φ90 vagy Φ120 mm körülírt körig, a modelltől függően. A TK-90 és a TK-120 változathoz adagolóasztal is választható, centralizált hulladékgyűjtéssel.

A gép hossza a csőhossz-változattal nő: a TK-90 és a TK-120 alapterülete 9 265 × 3 950 mm, a TK-160 és a TK-240 esetében 12 000 × 3 100 mm a 6,5 méteres, 15 000 × 3 100 mm a 9,2 méteres és 18 000 × 3 100 mm a 12,5 méteres változatnál. A gépmagasság 2 190 mm, illetve 2 500 mm. Az elektromos igény a lézerforrástól függ: 1,5 kW-os forrással 13–16 kW és 29–37 A, 6 kW-os forrással 29–35 kW és 57–70 A. Az elszíváshoz egy 1,5 kW-os centrifugális ventilátor tartozik alapfelszereltségként.

A vágható falvastagság a lézerteljesítménytől és az anyagtól függ: nagyobb kW-nál vastagabb szelvény vágható, azonos teljesítményen pedig a szénacél vastagabban, mint a rozsdamentes acél. Tájékoztató jelleggel egy 3 kW-os forrás szénacélnál 8–12 mm, egy 6 kW-os 14–18 mm falvastagságot kezel megbízhatóan, a pontos érték a csőgeometriától és a segédgáztól is függ. A vékony, 1 mm körüli falú csöveket alacsonyabb, 1,5–2 kW-os teljesítmény is tisztán vágja, túlmelegedés nélkül. A termelési biztonság kedvéért a maximális falvastagságot a leggyakoribb anyaghoz érdemes méretezni, nem a ritka szélső esethez.

A segédgáz a vágás minőségét és költségét egyaránt meghatározza. Szénacélnál az oxigén gyorsabb, gazdaságosabb vágást ad enyhén oxidált éllel, a sűrített levegő pedig olcsó kompromisszum vékonyabb falaknál. Rozsdamentes acélnál és alumíniumnál a nitrogén ad tiszta, oxidmentes, hegesztésre és festésre kész vágásélt, viszont nagyobb nyomáson fogy, ami emeli az üzemeltetési költséget. A gázválasztást a megkövetelt élminőség és a darabszám együtt dönti el, az anyagtípuson túl az üzemeltetési költség is mérlegelendő.

A lézerteljesítményt három tényező dönti el: a leggyakoribb anyag, a maximális falvastagság és a megkövetelt vágási sebesség. Vékony falú, dekoratív vagy bútoripari csövekhez 1,5–3 kW is elegendő, míg vastag szerkezeti acélhoz vagy nagy darabszámhoz 6 kW vagy több indokolt a sebesség és a vágóképesség miatt. A túl alacsony teljesítmény szűk keresztmetszetet okoz a vastagabb anyagoknál, a túlméretezett viszont fölösleges beruházási és energiaköltség. A leggazdaságosabb választás a valós napi anyagprofilhoz igazított teljesítmény, amelyhez konkrét anyag- és vastagságadat alapján adunk javaslatot.

A csővágó fiber lézer árát elsősorban a lézerforrás teljesítménye (kW), a befogási elrendezés (két- vagy háromtokmányos), az anyagadagolás automatizáltsága és a maximális csőhossz határozza meg. A magasabb, 6 kW feletti teljesítmény, a zéró-maradékos háromtokmányos kialakítás és a teljesen automatikus adagolás emeli az árat, cserébe nagyobb átbocsátást és anyagmegtakarítást ad. A gyári fazetta-vágás, a hosszabbított csőbefogás és a márkás optikai komponensek szintén ártényezők. A leggazdaságosabb konfiguráció a valós termelési profilhoz igazított, ezért az árajánlatot anyag, falvastagság, csőméret és darabszám alapján állítjuk össze.